Európai építési piaci kilátások: Magyarország éllovas

Sajtótájékoztató a 83. Euroconstruct Konferenciáról

A 83. EUROCONSTRUCT Konferenciának idén nyáron Amszterdam adott otthont. A mostani prognózis a 2016. novemberi barcelonai EUROCONSTRUCT konferenciához viszonyítva szinte változatlan az 1,5%-2% közöttire becsült éves GDP növekedés tekintetében 2017 és 2019 között a 19 európai országra vonatkozóan melyeket a szervezet elemez. Az európai gazdaság mérsékelt növekedését a viszonylag alacsony olajárak, a gyenge euro, továbbá az EKB (Európai Központi Bank) gazdasági ösztönző politikája segíti. A legtöbb országban - a csökkenő munkanélküliségnek köszönhetően - növekszik a hazai fogyasztói kereslet. A beruházás is növekedésnek indult, mivel a háztartások és a vállalkozások olcsón tudnak finanszírozni, illetve a külföldi kereslet is emelkedőfélben van. A növekedés üteme azonban várhatóan szerény marad a reformok lassú végrehajtása és a hosszú ideje fennálló gyenge növekedés miatt. Összességében az európai gazdasági növekedési potenciál alacsonyabb mint a válság előtt, részben a lakosság elöregedése, részben a termelékenységnövekedés csökkenése miatt.

Az európai gazdaság fellendülése jótékonyan hatott az építési teljesítmény alakulására. 2016-ban a teljesítmény 2,5%-os átlagértéke 0,5 százalékponttal haladta meg a félévvel korábban előrejelzett értéket. A 19 EUROCONSTRUCT ország építési teljesítménye várhatóan 2,9%-kal fog növekedni 2017-ben, és 2,4%-kal 2018-ban - mindkét évben erősebben, mint a fél évvel ezelőtt előrejelzett +2,1% illetve +2,2%. A fél évvel ezelőtti vártnál erősebb gazdasági fellendülésnek, a fogyasztói bizalom erősödésének és a folyamatosan laza monetáris politikának köszönhetően növekedtek az építési igények, így az építési teljesítmény növekedését 2016-2018 között évi 8%-osra tehetjük, szemben a barcelonai 6,5%-os növekedési várakozással. 2019-re azonban ez az ütem lelassul, átlagosan +2%-ra számítunk, valamivel alacsonyabbra, mint Barcelonában (+2,1%).

A lakásépítés 5%-kal bővült 2016-ban. Erre az erős növekedésre a következő években valószínűleg nem számíthatunk: előreláthatólag 2017-ben 3,7%-kal, 2018-ban 2,3%-kal, 2019-ben 1,7%-kal fog nőni összességében a 19 ország lakásépítése. A lakásépítést a demográfiai trendek, a háztartások növekvő jövedelme és az alacsony jelzáloghitel-kamatok együttesen húzzák; emiatt az új lakásépítés 8,8%-kal nőtt 2016-ban és 2017-ben is erős növekedést jósolunk (+6,8%). 2018-ban és 2019-ben azonban jelentős lassulás várható. Ami a lakásfelújítást illeti, körölbelül 1,5%-kal fog nőni évente. Ez lesz az első olyan ágazat, mely elsőként éri el és meg is haladja a válság előtti szintet, mely várhatóan már idén bekövetkezik.

A nem-lakás célú magasépítés területén szolid növekedés várható a következő években: +2.3% 2017-ben, +1.8% 2018-ban és +1.2% 2019-ben. A nem-lakás célú új építés az építési al-szektorok közül (lakás, nem-lakás, mélyépítés) legutolsóként, 2016-ban indult növekedésnek. Az erősödés 2,5%-os volt 2016-ban, és 2,8%-os várható 2017-ben, míg a további években sokkal alacsonyabb dinamikával folytatódik majd. A lassú növekedés a válság veszteségeiből ered. A fogyasztói kereslet növekedése és a viszonylag magas vállalati nyereség pozitív impulzusa ellenére számos országban akadályozzák az ágazat bővülését a külső finanszírozás feltételei és az intézményi (közösségi) finanszírozás hiánya. Az oktatási és az egyéb, közösségi finanszírozású épületek építésénél 2017-2019 között a növekedés 1% és 1,4% között ingadozik. Érdekes módon, az ugyancsak közösségi finanszírozású egészségügyi létesítmények fejlesztése terén ugyanakkor jelentős, évi 3%-os növekedés várható. A magánerőből finanszírozott, befektetési célú épületek építése is szerényen emelkedik, összességében 2% körül alakul. A nem-lakás célú épületek felújítása, korszerűsítése mindössze évi 1,5%-kal fog nőni.

A mélyépítés teljesítménye a 2016-os 1,8%-os csökkenést követően ebben az évben előreláthatólag 2%-kal fog nőni, míg az utána következő mindkét évben 3,6%-ra számíthatunk. A növekedési ráta 0,5 százalékponttal kisebb nyugaton, mint az EUROCONSTRUCT átlag, mivel a négy kelet-európai országban átlagban évi 10%-os, erőteljes növekedés várható, az EU strukturális alapok új fordulója miatt. A növekedés 2018-2019-es gyorsulása elsősorban Spanyolország és Nagy-Britannia erőteljes mélyépítési fejlesztéseinek lesz köszönhető. Az útépítés lesz a legdinamikusabb szegmens, 5%-os éves növekedéssel a következő három évben. A mélyépítési alszektor növekedése az infrastrukturális hálózat-fejlesztéseknek, az EU, a nemzeti és a regionális pénzalapoknak, a gazdasági növekedésnek és a környezetvédelmi célok előtérbe kerülésének köszönhető. Néhány országban azonban a költségvetési egyensúly hiánya és más finanszírozási problémák fogják vissza a mélyépítési szektort a még erőteljesebb fejlődéstől.

2017-2019 között Magyarország az évi átlagos várt 14,9%-os építési teljesítmény-növekedésével a 19 EUROCONSTRUCT ország élén halad, mely a lakásépítésben a jelentős kormányzati támogatásnak és lakossági keresetnövekedésnek köszönhető (23%, 18,8% majd 15,4%-os éves teljesítményével), a nem-lakás célú magasépítésben az ingatlanpiaci boom révén tapasztalható, (itt 2017-ben és 2018-ban a kétszámjegyű bővüléssel), végül az infrastruktúra fejlesztésében az EU alapok 2017-től kezdődő intenzív felhasználása segítségével (a növekedés itt 2017-ben közel 30%-os lesz, majd a következő években 15 és 10%-os további erősödést prognosztizálunk).

Írország az éves 7,7%-os bővüléssel Magyarország kiemelkedő teljesítményét követi, másodikként. Lengyelország évi 5,5%-kal, Csehország 4,3%-os éves növekedéssel, majd Portugália évi +4,1%-kal követi őket. A közép-kelet európai erőteljes növekedés a 2016. évi nagy zuhanást követi, mert egyfelől az EU strukturális alapjai 2017-ben válnak hozzáférhetővé, másfelől óriási lakás-kereslet is tapasztalható. Ez utóbbi kiváltképp Magyarországra jellemző, ahol a lakásépítést a kormányzat erőteljesen támogatja. Az írek és a portugálok nagyon mély gödörből kapaszkodnak ki, ennek ellenére Írország 2019-ben még mindig 60%-kal, Portugália 40%-kal tart lejjebb, mint a válság előtti szint.

Ezek a számok azt mutatják, hogy a válság utáni növekedési ráták nem feltétlenül adnak reális képet az építési piac egészséges állapotáról. A helyzet megítéléséhez szükséges a historikus adatok és a prognózisok együttes figyelembevétele is. Ha így tekintjük át az EUROCONSTRUCT építési piacát, három erőteljesen teljesítő országot kell kiemelnünk: Lengyelországot, Norvégiát és Svédországot. Ezek az országok már most 20%-kal a válság előtti teljesítményük felett állnak és a következő években is kiemelkedő teljesítményt fognak nyújtani: Lengyelország évi 5,5% növekedést produkál, Norvégia 3,9%-ot, Svédország 3,5%-ot. A többi ország közül, azok amelyek a válság előtti vagy ahhoz közeli szintet mutatnak, legfeljebb 2%-os átlagos növekedésre számíthatnak. Azon országok amelynek még fel kell zárkóznia, évente több mint 2%-kal fognak bővülni, de egyikük sem éri el a válság előtti szintet az elkövetkező három évben.

Forrás: 83. EUROCONSTRUCT Konferencia, Amsterdam

Forrás: www.proidea.hu

Kérje egyedi árajánlatunkat!

Árajánlat kérés

Kérdése van? Hívjon most! Szakértő kollegánk várja hívását! +36 30 195 04 85